Most hallgass, ne nyisd szóra szád ujjam az ajkadra teszem, csak nézz a szemembe. Az ablak nyitva a forróság perzseli a kis szobát. Ne gondolj semmire csak figyelj rám, hallgasd a csendet, ölelj át. Arcod megérintem, hajad elsimítom szemedből. Ahogy mellkasomon pihensz lélegzetünk eggyé válik. A félhomályban gyönyörű ajkad fénylik, csókra vár. Ujjam a nyakadhoz ér bőröd forró, válladról a vízcseppek legördülnek hátadon, lassan a derekadig. A hold fényénél szemed szerelmesen csillog, ahogy nézel ajkamról egy sóhaj szál. Kintről egy spanyol gitár játssza el szerelme bánatát. Fejed vállamra hajtod, csókot lehelsz nyakamra, rám nézel. Arcod gyönyörű, ahogy a vágy szemedben izzik, mindent elfeledtet. Elgyengülök, már semmi nem érdekel csak az, hogy itt vagy csak az, hogy vagy nekem. Ujjainkat összekulcsolva fekszünk, a pillanatnak élünk amit nem eresztünk, és ahogy ajkunk összeér, meghal a világ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése